Az olajbizottság tegnap az esti órákba nyúló ülésén megszavazta, hogy tagjai kezdeményezzék saját frakciójuknál a testület -- a jelenleg érvényes határidő szerint november 30-ig tartó -- működésének március 30-ig való meghosszabbítását. A szocialista, a kisgazda és szabad demokrata képviselők ellenében a Fidesz és az MDF nem támogatta a javaslatot. A mandátum meghosszabbításáról az Országgyűlésnek kell majd a bizottsági javaslat alapján döntenie.
A testület tegnapi ülésén határozott arról, hogy szakértőire bízza a jelentéstervezet előkészítését. Ennek a jövő hétfőre kell elkészülnie, ezt követően tárgyalnak róla a képviselők.
A bizottság tegnapi ülésén több ellenzéki képviselő és Pallag László, a testület kisgazda elnöke is kifogással illette az ügyészség hozzáállását az olajügyeket vizsgáló bizottság tevékenységéhez. Az úgynevezett olajtérképet a képviselők szerint késve kapták meg, és olyan -- két különálló adatbázisból álló -- formában, amely nem felelt meg a várakozásoknak.
Polt Péter visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az ügyészség korlátozni próbálja a testület munkáját. Leszögezte: az említett "olajtérkép" elkészítése előtt konzultáltak az adatvédelmi biztossal, s az ő instrukciói alapján készítették el a két CD-t. Ennél több adatot, más formában, az adatvédelmi törvény alapján nem gyűjthettek össze.
Kóródi Mária (SZDSZ) ettől függetlenül is kritikusnak nevezte az ügyészség és a bizottság kapcsolatát. Álláspontja szerint a hivatal akkor sem járt el korrekt módon, amikor arról volt szó, hogy nyilvánosságra hozható-e Sándor István volt rendőrtiszt bizottság előtt tett vallomása. Polt Péter hangsúlyozta: a meghallgatáson jelen volt a Legfőbb Ügyészség képviselője, aki véleményt nyilvánított arra nézve, hogy milyen körülmények esetén hozható nyilvánosságra a vallomás.
Beszámolt arról is, hogy a bizottsági meghallgatás után a Legfőbb Ügyészség is kihallgatta a volt rendőrtisztet, aki konkrét bűncselekményekről tett említést, ezeket egy vidéki nyomozó hivatal vizsgálja.
A Sándor-meghallgatás jegyzőkönyvét jelenleg az ORFK szakértői vizsgálják; amennyiben azt állapítják meg, hogy államtitoksértés történt, a legfőbb ügyész kezdeményezheti az irat nyilvánosságra hozatala mellett szavazó képviselők felelősségre vonását. Vastagh Pál (MSZP) szerint azonban az esetleges államtitoksértés társadalomra való veszélyessége -- ez a bűncselekmény megvalósulásának feltétele -- nagyon csekély fokú. Pallag László szerint a bizottság közfeladatot lát el, és közérdekből hozta nyilvánosságra az iratot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.